Szt Hedvig legendája, Jadwiga, aki alig ivott bort, pedig a férje követelte tőle….valamint egy kis bemutató az aranyfüstön sült üvegről…

Szt Hedvig legendája, Jadwiga, aki alig ivott bort, pedig a férje követelte tőle….valamint egy kis bemutató az aranyfüstön sült üvegről…

Fantasztikus nő volt! magával nagyon szigorú, a szegényeket segítő életet élt. Mezítláb járt, ami nem tetszett az egyház elöljáróinak, és cipőt adtak neki. Ő hordta is a cipőket, de a kezében…Minden nap 13 szegény evett nála, és nem ivott bort. Ez problémát okozott férje urának, aki hitt benne, hogy a bor gyógyító erővel rendelkezik.

A legenda úgy tartotta, hogy egyszer Hedvig poharában a víz borrá változott. 3 ilyen pohara volt, gondolom sejtitek: üvegből 🙂 A poharak eredete nem egyértelmű, az iszlám üvegekhez hasonlító relief csiszolásúak, de az iszlám kánonjának nem megfelelőek ezek a csiszolatok, valamint a 12. századnál nem lehetnek régebbiek, viszont iszlám csiszolású darabokat nem találtak ebből az időből. valószínű szicíliai eredetűek, de a gond az, hogy nem tudnak róla, hogy ebben az időben Szicíliában üvegcsiszolást végeztek volna.. 🙂

Hedvigről még egy pletyka: Mindig puritánul járt, de ha a férjével hivatalosan kellett megjelenni, mindig nagy belső szabadsággal viselte a legelegánsabb öltözéket, és az udvari szokások szerint étkezett. (bort is ivott) 🙂

Férjét követve Lengyelországban élt, hét gyereket neveltek fel, és a szegények imádták őt. Elnevezték lengyelül: Jadwigának

——————————————————————

Nagyon szeretem az üvegmozaikokat és az aranyozott szendvics üvegeket! Bizáncban élt és virágzott ez a stílus, ugye emlékeztek: Mozdulatlan szentek, Krisztus alakok, a háttér aranyozott. Ez Bizánc.

Egy érdekesség ebből az időből: 1100-1200 körül Velence zsákmányaként került a Szent Márk székesegyházba ez a tál: Nyulas tál, ami azon kívül, hogy gyönyörű színű és ornamentikájú, azért is érdekes, mert aranyozott “ál kufi” írás fut körbe rajta. Az arab írás dekorativitását kihasználva, ál kufi írással (nem igazi kufi írás jelekkel) van díszítve, ami ebben az időszakban, bizáncban  érdekes, elterjedt díszítő megoldás volt.

 

Még egy érdekesség: Az aranyfüstön sült üveg úgy készült ebben az időben, hogy egy szelet üvegre rátettek nem is arany lapot, hanem u.n füstöt, lehelet vékony aranylemezkét, vízzel rátapasztották, majd a tetejére finom ecsettel, nagyon finomra darált üveget vittek fel. Mindezt kemencében összerogyasztották.

Németh Zsuzsa

Hozzászólás